Ismét, miért?

Megint belebotlottam egy olyan álláshirdetésbe, ami arra késztet, hogy újra és újra feltegyem a „miért” kérdést. Egy kávézó-cukrászdába kerestek pultost, teljesen szimpla pultost ráadásul, és feltételként szabták meg, hogy az illetőnek legyen valamiféle barista végzettsége.

Vajon mit adhatnak ezek a barista tanfolyamok, amit nem tud bárki megtanulni attól, aki egyébként is betanítja. Hasonló a problémám itt is, mint a motoros ruházati eladónál. Úgy látszik, hogy a munkáltatók egyszerűen nem néznek ki ennyit az emberekből. Kíváncsi lettem, és utána néztem ezeknek a barista tanfolyamoknak.

Azt már első ránézésre meg tudtam állapítani, hogy nem kis összegeket elkérnek értük, akárhol végzi is az ember. Arról nem is beszélve, hogy elég sok időt elvesznek, többnyire hétköznap. Viszont, ha nincs ideje az embernek dolgozni, akkor miből fizesse ki a sokszor akár horribilisnek is mondható tanfolyami díjakat? Íme tehát egy újabb, számomra megfejthetetlen rejtély az álláshirdetések világában, amire talán még maguk a hirdetők sem tudják a választ.

Még néhány ilyen kérdésem összegyűlik, és komolyan mondom, hogy megkeresem rájuk a válaszokat a munkáltatóknál. Tényleg kíváncsi lennék az eredményre!